Komisária Dezenvolvimentu Karreira Espesiál, Anita Tavares Ribeiro de Jesus, ne’ebé reprezenta Prezidente Komisaun Funsaun Públika, Agostinho Letêncio de Deus, partisipa iha serimónia Asinatura Termu de Kontratu ba funsionáriu INDICA na’in-sia (feto na’in-tolu, mane na’in-neen), kompostu husi Grau C na’in-neen, Grau D na’in-ida, no Grau E na’in-rua.
Iha serimónia termu kontratu ne’e, liu husi intervensaun, Komisária Anita enkoraja resén-emposadu sira ne’ebé konsege konkista vaga husi kandidatu hamutuk 1.442, husi ne’e filtru sai 200, to’o ikus hela de’it imi na’in-12. Sira konsege duni konkista fatin ida ne’ebé ho ninia kritériu rigorozu, ne’ebé hala’o husi painél juri Komisaun Funsaun Públika nomós husi INDICA rasik. Prosesu ne’e komesa husi Outubru 2024 no foin finaliza. Tuir loloos, labele liu fulan neen, maibé ita hatene katak regra ne’e, fulan neen ne’e, kaduka ona, maibé ita komprende tanba prosesu ne’e envolve ema barak mak dada naruk. Sempre akontese kandidatu rihun ida, rihun rua, balun to’o rihun barak. Imi sira mak kualifikadu iha prosesu ne’e tomak, tama hanesan família ba Administrasaun Públika.
Diferensa la iha katak funsionáriu públiku hala’o servisu oin seluk no Ajente Administrasaun Públika hala’o oin seluk, lae. Imi na’in-sia atu reforsa estrutura ba forsa traballu. Maski Ajente, maibé ninia direitu no devér hanesan. Ida-rua de’it mak iha diferensa, sira seluk hanesan hotu ho Funsionáriu Públiku sira. Presiza buka hatene saida mak ha’u-nia devér no saida mak ha’u-nia direitu, hala’o knaar tuir regras no prosedimentu ne’ebé hatuur ona. Karik la halo tuir regras, ita nu’udar kontratadu asina termu aseitasaun tinan-tinan, tanba ne’e avaliasaun dezempeñu importante tebes atu hatudu katak bele kontinua kontratu ka lae. Ida ne’e diferente ho Funsionáriu Públiku sira.
Prezidente Institutu Nasionál Defeza Direitu Labarik (INDICA), Sra. Dinorah Granadeira, enkoraja emposadu sira, hateten, “Primeiru, hakarak fó parabéns ba na’in-sia tanba bele haka’as-an to’o etapa ikus no bele hein prosesu ida ne’ebé naruk loos. Fó benvindu ba na’in-sia, mai hamutuk nu’udar família boot ida iha INDICA. Ninia servisu ne’e espesífiku liu ba asuntu labarik nian. Funsionáriu ne’ebé mai servisu iha INDICA tenke iha duni koñesimentu diak kona-ba asuntu labarik nian no iha duni dedikasaun, tanba servisu ba labarik sira la’ós fasil. Dala ruma situasaun ne’e la merese ba ita atu hasoru. Loloos ne’e la’ós ita-nian, maibé hakarak ka lakohi, ita tenke enfrenta duni situasaun ida ne’e.
Antes imi hahú imi-nia servisu, ha’u hakarak fó hanoin tan dala ida katak presiza duni ita-nia dedikasaun, tanba servisu ida ne’e la koñese oras no loron. Dala ruma, iha loron Sábadu no Domingu, imi férias hela iha uma, maibé iha situasaun balun imi-nia telefone sei lian, ha’u mak dere ka imi-nia xefe sira sei husu prontidaun, tenke fó duni ita-nia an. Ohin, fó hanoin kedan ba imi na’in-sia, ida ne’e mak situasaun INDICA nian. La iha orsamentu ruma ne’ebé mak atu troka fali imi-nia tempu, maski lei ko’alia no fó dalan, maibé dala barak liu la iha. Tanba ne’e, presiza dedikasaun.
Maski instituisaun ki’ik-oan ida, maibé ninia servisu kobre Munisípiu 13 ho Rejiaun Espesiál Oecusse. Entaun, servisu ne’e boot loos, maibé durante ne’e iha de’it funsionáriu permanente na’in-tolu, ita husu apoiu mós funsionáriu permanente husi ministériu balun na’in-rua. Sira mak mai kaer hela kargu xefia, hamutuk ho AAP na’in-neen de’it. Restante kontratadu hotu. Ho prezensa imi sira-nian, ami espera katak bele dezenvolve di’ak liután servisu INDICA nian.”
