Prezidente Komisaun Funsaun Públika (KFP), Agostinho Letêncio de Deus esplika, saláriu désimu terseiru (13) ne’e hanesan subsídiu ida. Iha V no VI governu nian tempu hamosu idane’e tanba antes ne’e kada fim do ano ministériu no instituisaun ida-idak fó prezente ba funsionáriu sira, entaun desde V Governu nia tempu define tiha ba saláriu désimu terseiru atu ninia tratamentu proporsional ba funsionáriu hotu iha administrasaun públika.
“Subsídiu ne’e deside iha kada Dezembru, ne’ebé bele implika mós ba ministériu balu ne’ebé sira-nia subsídiu la to’o. Dala ida tan, ba funsionáriu hotu-hotu, tanba subsídiu ne’e sai ona direitu ne’ebé eziste kleur ona, katak funsionáriu hotu sei hetan. Tanba ne’e, ha’u husu ba funsionáriu hotu-hotu, la presiza atu ba diskute no la presiza atu ba protesta. Funsionáriu hotu-hotu tenke nafatin iha lealdade. Estadu sei buka meius hotu atu halo pagamentu, lalika sai polémika. Infelizmente, funsionáriu lubuk ida ba protesta no viral iha média. Estadu sempre iha nia papél no Estadu sempre iha nia responsabilidade ba buat hotu ne’ebé nia deside ona” esplika Prezidente KFP, Agostinho Letêncio de Deus iha (05/01/2026).
Autoridade Funsaun Públika ne’e dehan, liga ho saláriu ne’ebé iha Ministériu balu la to’o, infelizmente ha’u haree ida-ne’e kabe ba jestaun Ministériu idak-idak nian, ka falla iha jestaun idak-idak nian. Tuir loloos ne’e, saláriu ba funsionáriu sira to’o Dezembru, tanba kalkulasaun hotu-hotu ba saláriu ne’ebé define iha Parlamentu ne’e sura ba fulan sanulu-resin-rua (12). Enkuantu la to’o ne’e, katak falla iha jestaun rekursus umanus kada liña ministeriál.
Komisaun Funsaun Públika no Ministériu Finansas sei esforsa maka’as hela atu bele hetan desizaun iha Konsellu Ministru oinsá mak bele halo fali pagamentu retroativu ba funsionáriu sira ne’ebé sira-nia saláriu la konsege simu iha Dezembru laran. Ha’u hanoin katak, dala ida tan, Estadu sempre iha responsabilidade atu selu direitu sira. Maske balu la konsege simu iha Dezembru laran, maibé sei to’o ba hotu-hotu no sei iha hela dalan atu rezolve buat sira-ne’e.
Prezidente mós informa katak iha loron 30 Dezembru, KFP ho Ministériu Finansas halo enkontru imediata hodi diskute liuliu oinsá mak halo fali pagamentu retroativu ba funsionáriu sira ne’ebé la konsege simu saláriu iha Dezembru, inklui mós subsídiu désimu terseiru nian. Wainhira orsamentu la to’o iha iten ida, liuliu saláriu no vensimentu ne’ebé la natoon, ne’e la’ós de’it desizaun tékniku nian, maibé tenke lori ba Konsellu Ministru. Sua Exelénsia Primeiru-Ministru mak sei deside hodi bele halo transferénsia ba saláriu no vensimentu ne’ebé la to’o ne’e. Tanba ne’e, parese iha semana ida-ne’e bele iha diskusaun iha Konsellu Ministru hodi bele halo pagamentu retroativu ba saláriu no vensimentu sira-ne’e.
Nune’e ligadu ba iha reforma administrasaun públika nian Komisaun Funsaun Públika no Ministériu Finansas la reduz, maibé tuir orientasaun Primeiru-Ministru ba KFP no Ministériu Finansas atu halo análize klean ba saláriu vensimentu ministériu hotu nian inklui IP no EP.
Autoridade ne’e nota katak, alende funsionárius permanente no ajente iha mós kazuais, asesor no funsionáriu balun mai ho kontratu termu sertu, balun uza kontratu lei traballu, entaun halo iha kada ministériu iha variedade definisaun saláriu vensimentu. Ezemplu mak iha ministériu iha servisu hanesan iha resepsionista maibé iha saláriu diferensa, haree katak, papel hanesan maibé direitu lahanesan, tanba ne’e mak iha tinan ne’e iha nesesidade atu halo rasionalizasaun ba iha saláriu no vensimentu, esplika Prezidente Komisaun Funsaun Públika Agostinho Letêncio de Deus ba jornalista sira iha segunda-feira, (05/01/2026).
Rasionalizasaun ne’e atu optimiza gastus sira iha saláriu vensimentu ho ida ne’e mak iha tinan kotuk 2025 halo diskusaun orsamentu iha Parlamentu, hodi deside kada ministériu no instituisaun sira nia saláriu vensimentu hahú kedas husi KRO, Konsellu Ministru to’o Parlamentu Nasionál hodi deside saláriu vensimentu ba kazuis, termu sertu, servisu tékniku asesor sira tenke haree ona ba montante saláriu ne’ebé mak iha. Tanba ne’e iha tinan ne’e ita rasionaliza ho termu sertu ida nia saláriu ho montante $400.00 ita muda ba iha saláriu tuir rejime jeral nian, tanba ne’e ita sei la ko’alia kona-ba redusaun ou aumentu funsionáriu, maibé oinsá haree ba saláriu ne’ebé define ona, haree ba nesesidade instituisaun nian. Tanba ne’e hakarak atu kurizi katak, la’ós ministériu finansas mak hakarak reduz, maibé baze ba iha análize rasionalizasaun saláriu mak orienta ba hot-hotu atu haree ba kontratasaun liga ba nesesidade instituisaun nian bazeia ba ninia kualidade prestasaun servisu, dehan Autoridade Funsaun Públika.